Honnan is származik ez a halálsorompó kifejezés?
A Gyömrői út végén elhelyezkedő Kőér utcai átjáró nem is igazán a forgalom nagysága, hanem balesetveszélyes mivolta miatt jelent megoldandó problémát.
Kérdés, hogy miért nem oldják meg ezt a mai napig hihetetlenül érthetetlenül fennálló problémát?!
- Frissítés 2021.10.13:
“A Ferihegyi repülőtérre vezető út felújításának részeként tárgyalt pont:
Fontos fejlesztés a Kőér utca – Gyömrői út útvonal külön szintű átvezetése a vasúton, mely a tervezés része, s ugyancsak külön szintben keresztezi majd a közút a vasutat a városhatárnál.”
https://www.facebook.com/vitezydavid/posts/417969033018460
A köznyelvben elterjedt halálsorompó kifejezés a Budapestre érkező vasúti fővonalak közúti átjáróit takarta nagyjából az 1970-es évek kezdetéig. A kifejezésnek több olvasata is létezik. Ezek közül az egyik az, hogy az átjáróknál veszteglő városi közlekedők úgy érezték:
- A haláluk órája is előbb érkezik el, mint a sorompók nyitásának perce, életük percei pedig értelmetlenül peregnek a vonat áthaladására való várakozás közben.
- A másik magyarázat a halálsorompóknál történt számos balesetre utal; a várakozást megelégelő gyalogosok a sorompót megkerülve a sínekre léptek, ott pedig az érkező vonat elgázolta őket.
Mi is a probléma Kőbányán?
- a Gyömrői út enyhe ívű útvezetése
- a Sibrik Miklós út irányából zebra a kereszteződés előtt – veszély a gyalogosok számára a karanyarodó sávon (közvetlenül a zebra előtt és után) álló autók miatt
- a kanyarodó sávokban a vonat áthaladásakor és az egyenesen haladók elsőbbsége miatt várakozó autók mellett a megengedett sebességgel áthaladó autók
- azonos szinten haladó vasúti- és útpálya
Vajon ki tudja megmondani, hogy a megvalósításnak az anyagi okokon kívül van-e bármilyen akadálya?
Az egykori halálsorompók
Budapesti út | Keresztezett vasútvonal | Kiváltás ideje | Kiváltás módja |
---|---|---|---|
Kőbányai út | 100a; 142 | 1941. január 31. | Vasúti nyomvonal felemelése |
Kerepesi út | 100a; 142 | 1941. augusztus 5. | Vasúti nyomvonal felemelése |
Mogyoródi út | 100a; 142 | 1943 | Vasúti nyomvonal felemelése |
Egressy út | 100a; 142 | 1943 | Vasúti nyomvonal felemelése |
Thököly út | 100a; 142 | 1948. június 18. | Vasúti nyomvonal felemelése |
Újpalotai út Szent László út |
2 | 1957 | Béke úti aluljáró |
Hungária körút | 2; 70; 71; 100a; 142 | 1967 | Közúti felüljáró |
Kacsóh Pongrác út | 100a; 142 | 1970 | Közúti felüljáró (később jelentősen bővítve) |
Szegedi út (Teleki Blanka utca) | 2; 70; 71 | megmaradt | |
Kőér utca | 100a; 142 | megmaradt |
A halálsorompó-felszámolási program építkezései 1939. április 1-jén kezdődtek meg, miután a kormány határozatot fogadott el a ceglédi vasútvonal pályaszintjének emeléséről. Az építkezést több fázisra tervezték, elsőként a ceglédi vonal és a Kőbányai út szintbeni elkülönítését akarták megoldani a vasúti pálya kiemelésével.
Az első (és a mai napig végleges) építési fázisban a Kőér utcai átjárótól kezdve a vasutat egy egyre magasabban futó töltésre vezették.
A korábbi halálsorompók megszüntetése jelentős hatást gyakorolt Budapest fejlődésére. A könnyebbé vált kapcsolattartás révén gyors növekvésnek indultak a vasúton túli területeken fekvő kertvárosok, csökkent a vasúti gázolások száma.
Az évtizedek alatt igazolódott a fejpályaudvarok és a várost átszelő vasútvonalak meghagyásáról szóló döntés helyes mivolta is. A főváros korabeli vasút-kiszorítási törekvései által leginkább veszélyeztetett 70-es és 100-as vasútvonalakon csak az elővárosi forgalom keretében vonalanként évi nyolc millió utas lépte át a városhatárt 2016-ban. A közúti átjárók kiváltásával a két közlekedési mód közötti konfliktus nagy mértékben csökkent, ma a közúti közlekedést már nem a vasút, hanem – paradox módon – maga a közúti közlekedés akadályozza leginkább.
- A még meglévő útátjárók közül a Rákosrendező pályaudvar melletti Szegedi úti átkelő továbbra is Budapest közlekedésének egyik kritikus pontja. A hosszú zárva tartás miatt rendszeresek az átkelővel kapcsolatos panaszok, emiatt a Főváros azt tervezi, hogy felüljáróval váltja ki a kereszteződést.
- A Gyömrői út végén elhelyezkedő Kőér utcai átjáró nem is igazán a forgalom nagysága, hanem balesetveszélyes mivolta miatt jelent megoldandó problémát 1970 óta.
Lásd még:
One thought on “A Kőér utcai halálsorompó”